Természettudományi gyűjtemény

Több mint 500.000 múzeumi tárgy

A Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény természettudományi gyűjteménye több mint 500.000 múzeumi tárgyat őriz. Hazánk vidéki muzeális gyűjteményei közül Komlón található a legjelentősebb, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó mikropaleontológiai (mikroszkópikus őslénytani) és a legnagyobb Microlepidoptera (molylepke) gyűjtemény. Kiemelendő mindemellett a gazdag ásvány- és kőzettani, valamint a paleontológiai kollekció is.

A természettudományi gyűjtemény anyagából 1997-ben állandó kiállítás nyílt az intézményben „A Mecsek természeti képe” címmel, mely felújítást és bővítést követően „A Mecsek természetvilága” címmel jelenleg is megtekinthető.​

 A gyűjteménnyel kapcsolatos kérdéseikkel, kérjük, keressenek minket bizalommal elérhetőségeink valamelyikén!

Ásvány- és kőzettani gyűjtemény

Az ásvány- és kőzettani gyűjtemény megalapozása a múzeum alapításáig nyúlik vissza, s olyan jelentős geológusok nevéhez fűződik, mint Wein György és Láda Árpád. A kollekciót Kutnyánszky József múzeumvezető 1973-as nyugdíjba vonulásáig fáradhatatlanul gyarapította, s szinte valamennyi hazai bányatérség jellemző ásvány- és kőzetanyaga megtalálható benne.

Az egykori komlói Mélyfúró Vállalat Földtani Laboratóriumának megszűnése után annak igen értékes kőzet- és dokumentum-anyaga 1993-ban Fazekas Imre muzeológus kezdeményezésére a muzeális gyűjteményben került elhelyezésre. A dokumentumok között megtalálható többek között számos hazai kutató mélyfúrás teljes dokumentációja és vizsgálati anyaga, mely tudományos körökben folyamatos érdeklődésre tart számot.

Mindezek mellett kiemelkedő az intézményünk önkéntesei (Gál Miklós, Kanizsai László, Soós Józsefné, Sütőné Szentai Mária) által gyűjtött kőzet- és ásványanyag is, melyek együttesen értékes geológiai kollekciót tesznek ki. A kőzetgyűjtemény rendezését Soós Józsefné végezte el, aki geológus-technikusként hosszú évtizedeken át részt vett a komló környéki geológiai fúrásokban.

Ásvány- és kőzettani gyűjtemény

Botanikai gyűjtemény

A botanikai gyűjtemény kialakítása 2016-ban kezdődött meg intenzívebben Dr. Henn Tamás muzeológus közreműködésével. Korábbi kutatási területéből kiindulva a gyűjtemény létrehozásának alapját a magokban és termésekben jelölte meg, és saját, több száz tételből álló maggyűjteményét is a természettudományi gyűjteményben helyezte el.

Még ugyanebben az évben a gyűjteménybe került Prof. Dr. Horváth József akadémikus igen értékes, elsősorban növényvirológiai tesztnövények szaporítóanyagát magába foglaló mag- és terméskollekciója is Keszthelyről. A gyűjtemény Dr. Pintér Csaba hathatós közreműködésével menekült meg egy lebontásra ítélt régi üvegházból, s végül a Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjteményben került elhelyezésre. A bizalomért hálás köszönettel tartozunk Prof. Dr. Horváth József és Pintér Csaba uraknak.

Az értékes gyűjtemény teljes feldolgozása a közelmúltban fejeződött be, s igen érdekes számadatokkal szolgált. A kollekció több mint 3000 (többségében hazánkban nem honos) növényfaj magjait és terméseit foglalja magába, összesen 5090 tételből áll.

A maggyűjtemény további bővítése és feldolgozása jelenleg is zajlik. Elsődleges célunk, hogy hazánk valamennyi növényfajának magja, ill. termése begyűjtésre és bemutatásra kerüljön.

Mindezek mellett a jövőben herbáriumi gyűjteménnyel is szeretnénk gazdagítani a botanikai anyagot.

A gyűjteményben megtalálható növényfajok listája IDE KATTINTVA érhető el.

Részlet a maggyűjteményből

Részlet a maggyűjteményből

Botanikai gyűjtemény

Entomológiai gyűjtemény

Részlet az entomológiai gyűjteményből - Boglárkalepkék (Lycaenidae)

Részlet az entomológiai gyűjteményből – Boglárkalepkék (Lycaenidae)

Az entomológiai gyűjtemény létrehozása Fazekas Imre muzeológus, a komlói természettudományos muzeológia megalapítójának nevéhez fűződik.

Kiemelkedő szakmai tevékenysége nyomán Komló a 2000-es évek elejére a hazai és európai mikrolepke-kutatás egyik meghatározó központjává vált. Komlón készültek többek  között a „Microlepidoptera of Europe”, valamint a „Fauna Hungariae” c. könyvsorozatok egyes fejezetei, ábrái is.

Ennek megfelelően az entomológiai anyag igen gazdag tárházát nyújtja a hazai Microlepidoptera faunának – ezen belül elsősorban molylepkék, medvelepkék, bagolylepkék, szenderek és szövőlepkék képezik a gyűjteményi anyag legfontosabb részét.

A mikrolepkék mellett természetesen a nappali lepkék is képviseltetve vannak a gyűjteményben, átfogó képet adva a hazai nagylepke-faunáról is.

E két nagy csoportot együttvéve az entomológiai gyűjtemény több mint 30.000 tudományosan feldolgozott példányt és további kb. 3.000, még feldolgozásra váró példányt foglal magába.

A gyűjteményben fellelhető lepkefajok listája IDE kattintva érhető el.

Entomológiai gyűjtemény

Mikropaleontológiai gyűjtemény

A holotípusokat tartalmazó téka

A holotípusokat tartalmazó téka

A Komlóverzum Látogatóközpont, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény rendelkezik a legnagyobb és legértékesebb mikropaleontológiai anyaggal hazánk vidéki múzeumai közül.

A gyűjteményt Sütőné Szentai Mária és Soós Józsefné geológus-technikusok hozták létre, s jelenleg is önkéntesként kezelik azt.

A gyűjtemény több mint 52.500 db mikroszkópi metszetet foglal magába, melyek közül külön kiemelendő az elkülönítve őrzött, jelentős nemzetközi tudományos érdeklődésre is számot tartó 61 holotípus.

A holotípusok jegyzéke:

A Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjteményben összesen 61 holotípust írtak le, melyek között Dinoflagellata, Nannoplankton és spór/pollen fajok egyaránt megtalálhatóak.

A holotípusokat tartalmazó tárgylemezeket a kutatószoba elkülönített szekrényében őrizzük.

A holotípusok leírói:

  • Dinoflagellata csoport (pannóniai korú páncélos ostoros moszatok) – Sütőné Szentai Mária (geológus technikus)
  • Nannoplankton (mikroflóra mészvázú nannoplanktonjai) – Dr. Bóna József (a földtudományok kandidátusa) és Gál Miklós (biológus)
  • Spóra/pollen fajok – Dr. Bóna József (a földtudományok kandidátusa)

A Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjteményben összesen 61 mikropaleontológiai típuspéldányt őrzünk, melyek között Dinoflagellata, Nannoplankton és spór/pollen fajok egyaránt megtalálhatóak.

Mikropaleontológiai gyűjtemény

Paleobotanikai gyűjtemény

A muzeális gyűjtemény paleobotanikai anyaga több száz ősnövénytani leletet foglal magába. Az itt őrzött növénymaradványok döntő többsége a mezozoikumból, azon belül is a jura időszakból (mintegy 200 millió évvel ezelőttről) maradt ránk. Ezek a növényi fosszíliák elsősorban a komlói és mecseki szénbányászatnak köszönhetően kerültek a felszínre, s az egykori meddőhányókon nagy számban lehetett őket felfedezni egészen a 2000-es évekig, amikor a szénbányák bezárásra kerültek.

A paleobotanikai gyűjtemény másik jelentős részét fiatalabb, elsősorban Magyaregregy környékéről származó miocén kori növénylenyomatok és fosszíliák képezik.

A paleobotanikai gyűjtemény anyagába előzetes egyeztetést követően betekintést biztosítunk, igény esetén kutatási tevékenység végzésére is lehetőség van.

Jura időszak (201,4-145,0 millió éve)

A környéken a szénbányászat során napvilágra került növénylenyomatokat és -fosszíliákat alapul véve a mecseki jura időszaki növényzet leírásával hazánkban Bókáné dr. Barbacka Mária (Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára) foglalkozott részletesen. Eredményeit számos tudományos folyóiratban közölte. Íme néhány publikáció ezek közül:

  • Barbacka, M. (1994): Komlopteris Barbacka, gen. nov., a segregate from Pachypteris Brongniart. Review of Palaeobotany and Palynology, 83: 339-349.
  • Barbacka, M. & Bóka, K. (2000): A new Early Liassic Caytoniales fructification from Hungary. Acta Palaeobotanica, 40: 85-111. (Letöltés)
  • Barbacka, M. (2000): Bennettitales from the Mecsek Mountains (Liassic), Hungary. Acta Palaeobotanica, 40: 113-129. (Letöltés)
  • Barbacka, M. & Bodor, E. (2008): Systematic and palaeoenvironmental investigations of fossil ferns Cladophlebis and Todites from the Liassic of Hungary. Acta Palaeobotanica, 48: 133-149. (Letöltés)
  • Barbacka, M. (2009): Sphenophyta from the Early Jurassic of the Mecsek Mts., Hungary. Acta Palaeobotanica, 49: 221-231.
  • Barbacka, M. (2011): Biodiversity and the reconstruction of Early Jurassic flora from the Mecsek Mountains (southern Hungary). Acta Palaeobotanica, 51: 127-179. (Letöltés)
  • Barbacka, M., Bodor, E. & Jarzynka, A. et al. (2014): European Jurassic floras: statistics and palaeoenvironmental proxies. Acta Palaeobotanica, 54: 173-195. (Letöltés)

Komló város szempontjából egyik legjelentősebb eredménye a környékbeli szénbányákban különösen nagy mennyiségben megtalált magvaspáfrány, a Komlopteris (Barbacka, gen. nov.) nemzetségnek új nemzetségként való leírása.

A Komlopteris nordenskioeldii magvaspáfrány levéllenyomata

A Komlopteris nordenskioeldii magvaspáfrány levéllenyomata

Miocén kor (23,03-5,33 millió éve)

A Mecsek-hegység miocén flóráját a Magyaregregy környékén a felszínen is megtalálható halpikkelyes agyagmárga növényi fosszíliái reprezentálják legteljesebben. A maradványokban igen gazdag lelőhely a miocénben feltehetően egy kiédesedett lagúna volt, amelybe a szárazföldről érkező víz vagy szél útján szállított levelek és termések bekerültek, felhalmozódtak, majd fosszilizálódtak.

A mecseki miocén flórát az elmúlt években Dr. Hably Lilla (Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára) vizsgálta részletesen. Kutatási eredményeit számos tudományos publikációban tette közzé, íme néhány példa:

  • Hably, L. (2001): Fruits and leaves of Ailanthus Desf. from the Tertiary of Hungary. Acta Palaeobotanica, 41: 207-219.
  • Hably, L. (2002) The Middle Miocene flora of Magyaregregy – as shown by a study of recent collections. In: 6th European Paleobotany-Palynology
  • Conference. Athens, Greece (2002.08.29-09.02.), pp. 91-92.
  • Hably, L. & Thiébaut, M. (2002): Revision of Cedrelospermum (Ulmaceae) fruits and leaves from the Tertiary of Hungary and France.
  • Palaeonthographica Abteilung B-Palaeophytologie, 262: 71-90.
  • Hably, L. (2005): Szubtrópusi erdők a Mecsekben. In: Fazekas, I. (szerk.): A komlói térség természeti és kultúrtörténeti öröksége. regioGRAFO Bt., Komló, pp. 111-122.
Myrica lignitum - miocén kori levéllenyomat a komlói kőbányából

Myrica lignitum – miocén kori
levéllenyomat a komlói kőbányából

Paleobotanikai gyűjtemény

Paleozoológiai gyűjtemény

A Komlosaurus carbonis lábnyoma

A Komlosaurus carbonis lábnyoma

A paleozoológiai gyűjtemény kisebb részben paleo- és mezozoikumi eredetű. Annak ellenére azonban, hogy e maradványok a gyűjteménynek csak viszonylag csekély részét teszik ki, ezek között találhatók az intézmény legértékesebb kövületei, a Komlosaurus lábnyom-fosszíliái. Hazánk elsőként felfedezet dinoszauruszának megkövült lábnyomai a komlói és pécsi kőszénbányákból kerültek elő. A lábnyomokat Kordos László professzor 1983-ban új fajként írta le Komlosaurus carbonis néven – mely név Komló városára, illetve a mecseki szénre utal. E maradványok köré szervezve, intézményünkben 2017-ben nyílt meg „A mecseki Jurassic Park és a Komlosaurus c. állandó kiállításunk, s a Komlóverzum Látogatóközpontban is találkozhatunk a komlói dinókkal.

A paleozoológiai gyűjtemény nagyobb részben azonban különféle harmadidőszaki fosszília-anyagból tevődik össze. Túlnyomó többségében miocén kori (mintegy 8-17 millió éves) csontok, csonttöredékek, különféle puhatestűek és lenyomatok találhatóak a gyűjteményben, melyek elsősorban a Pécs melletti Danitz-puszta homokbányájából származnak. Kiemelendők még a Hosszúhetényből származó, miocén-bádeni korallzátony maradványai (korallok, csigák, kagylók, halmaradványok, stb.) is. Az ezekről a lelőhelyekről származó anyagok fáradhatatlan gyűjtője Kanizsai László önkéntesünk.

Szintén egy kisebb  részét teszi ki a gyűjteménynek a pleisztocén leletanyag. Ennek legfontosabb részei az 1956-1957-ben a kenderföldi iskola építése közben felfedezett mamutlelet. Az építkezés szoros határideje miatt sajnos nem volt lehetőség a mamutmaradványok teljes és szakszerű feltárására, így gyűjteményünkben is csupán egy agyar, combcsont és néhány őrlőfog képviseli a szenzációs leletet, ugyanakkor a többi előkerült maradvány sorsáról sajnos nincs érdemi információnk. A komlói mamut mellett a gyűjteményben számos pleisztocén kori ősállat csontja, ill. csonttöredéke is megtalálható, melyek elsősorban a Duna- és a Dráva-menti kavicsbányákból kerültek elő.

Paleozoológiai gyűjtemény