A könyvtárról
A könyvtár története röviden
Komló első nyilvános könyvtára 1913-ban az akkor 1500 ember lakta bányatelepen kezdte meg működését mindössze 148 db könyvvel. Ezt a kezdeményezést mélyítette el önművelő-önsegélyező törekvéseivel az 1936-ban megalakult Bányászotthon Egyesület.
A település lakosságszáma 1948 után rohamos emelkedésnek indult, melynek hatása a könyvtár működésében is jelentkezett. 1953 áprilisában a helyi tanács újjászervezte a könyvtárat: a kezdeti 5000 kötet év végére 9600-ra bővült, az olvasók száma 20-30 főről 1600-ra emelkedett. Egy évvel később a könyvtár tanácsi és szakszervezeti közös fenntartású intézménnyé alakult át. A Május 1. és a Zrínyi Művelődési Házban elhelyezett állomány 90%-át a szépirodalom, 10%-át pedig a szak- és ismeretterjesztő irodalom tette ki.
A Szénbányászati Szakszervezet 1958-ban vette kezelésébe a könyvtárat, mely egyben a városi könyvtár funkcióját is ellátta. A SZOT előírásai alapján a komlói könyvtár számára kitűzött elsődleges cél a mozgalmi jelleg kialakítása és a szocialista eszmeiség gyakorlatba való átültetésének elősegítése volt. Előirányzatként szerepelt a taglétszám folyamatos növelése, az irodalom megkedveltetése a munkásokkal, melyet kiállításokkal, író-olvasó találkozók és más rendezvények szervezésével igyekeztek megvalósítani a könyvtár munkatársai. Bár a letéti könyvtárak tevékenysége inkább csak formálisnak volt tekinthető, a József Attila Könyvtár és az Ady Endre Fiókkönyvtár felnőtt- és gyermek részlegében egyaránt valódi munka folyt. Az irodalmi műsorok, közönségtalálkozók, s különösen az ünnepi könyvhét rendezvényei sokat lendítettek az olvasókedven, a szabadpolcos rendszer bevezetése pedig gördülékenyebbé tette a mindennapi működést.
A Mecseki Szénbányászati Tröszt 1963-as létrejöttét követően terv született a pécsi és a komlói Bányaipari Dolgozók Szakszervezete körzeti könyvtárainak egyesítéséről. Ez azonban csak néhány évvel később, 1968-ban valósult meg, s a komlói székhelyű intézmény vezetésével Mérei Józsefet, a pécsi körzeti könyvtár igazgatóját bízták meg. A központi könyvtár ezt követően változatlanul ellátta az üzemeket és a lakosságot is, hozzá tartoztak Pécs bányász-lakta peremkerületei, Komló és vonzáskörzete, valamint a harkányi és alsóbélatelepi bányászüdülők is. A könyvtárhálózat egyik legfontosabb munkaterülete az üzemi ellátás, a könyvtár és a szocialista brigádok kapcsolatrendszerének ápolása volt.
Az 1970-es évek végére 13 800 kötettel rendelkezett a könyvtár, s ekkor már évi 6000 db dokumentummal gyarapodott az állomány, melynek 42%-át szakirodalom, 58%-át pedig a szépirodalom tette ki.
A könyvtár hosszú időre a Kossuth L. u. 115. szám alatt egy lakóépületben került elhelyezésre, mely sajnos csak igen csekély mértékben felelt meg e célra. A felnőtt részleg 97, a gyermek részleg 55 négyzetméteren működött, ehhez kapcsolódtak a kiszolgáló helyiségek, irodák, belső raktárak és a városban szétszórtan elhelyezkedő több külső raktár.
1999-ben képviselő testületi határozat született a könyvtár átköltöztetéséről, mely ennek értelmében a Városház tér 1. szám alá, a volt pártház épületében került elhelyezésre az akkor már ott működő két muzeális intézmény mellett. A könyvtár ezzel végre méltó körülmények közé került, működési területe 1300 négyzetméterre nőtt. Néhány évvel később a három intézmény egységes közgyűjteményi szervezetbe tömörült, melynek neve József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény lett. A könyvtár életében nagy jelentőségű esemény volt, hogy pályázati forrásokból 2018-ban a gyermekkönyvtár teles infrastruktúrája megújult, valamint dinoszaurusz tematikájú játszóházzal bővült, nem sokkal később pedig korszerű digitalizáló helyiségek kerültek kialakításra a helytörténeti anyagok feldolgozása és megőrzése céljára.
Több kisebb fejlesztést követően, 2020-ban az intézmény fontos mérföldkőhöz érkezett: kormányzati támogatásból lehetővé vált a teljes épületbelső felújítása, valamint a padlástér beépítésével egy új, korszerű látogatóközponttal való bővítése. Az alapos előkészítést és a kivitelezést követően az intézmény megújult tartalommal és arculattal 2024 márciusában tárta ki kapuját ismét az olvasók és a látogatók előtt.
A József Attila Városi Könyvtár küldetésnyilatkozata
„Bárki, aki szereti a könyvtárakat, tudja, hogy azok különleges, mágikus helyek, ahol mindenkit szívesen látnak és bármi lehetséges.”
(Michelle Knudsen)
A Komlóverzum Látogatóközpont Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény települési feladatokat ellátó, nyilvános városi könyvtár, a tudásalapú társadalom alapintézménye, az információs esélyegyenlőség és a demokrácia helye.
Küldetése, hogy mindenki számára korlátozás nélküli hozzáférést biztosítson az információhoz és a dokumentumok különféle típusaihoz, a magyar és az egyetemes kultúra kincseihez, elősegítse a város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek kutatását és bemutatását, helyet biztosítson a művelődést és a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvényeknek, civil szervezeteknek, hozzájáruljon a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének növeléséhez. A hagyományos értékeit megtartva a kor követelményeinek megfelelő modern info-kommunikációs szolgáltatások bevezetésével mind szélesebb körben bocsássa rendelkezésre gyűjteményét. Városi nyilvános könyvtárként a városban jelentkező könyvtári igények kielégítésére törekszik a szórakoztató irodalomtól a tudományos információig.
Kitűzött céljai megvalósítása érdekében:
- a könyvtár állományát folyamatosan fejleszti, sokoldalúan feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja;
- tájékoztatást nyújt a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól;
- könyvtárközi kölcsönzést nyújt és biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését;
- a használói szokások és igények ismeretében folyamatosan módosítja és bővíti a könyvtár szolgáltatásait;
- segíti a könyvtárhasználókat a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában;
- kulturális, közösségi, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat szervez, rendezvényeivel bekapcsolódik a város kulturális életébe;
- segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét;
- tudás-, információ- és kultúraközvetítő tevékenységével hozzájárul az életminőség javításához, az ország versenyképességének növeléséhez;
- helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt, amelyekkel elősegíti a város történetének, kulturális, néprajzi hagyományainak, természeti értékeinek, gazdasági és társadalmi folyamatainak kutatását és bemutatását;
- szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve szervezi;
- dolgozik a közgyűjtemények társadalmi megítélésének javításán.
Küldetését folyamatosan bővülő dokumentumállományával, korszerű szolgáltatásaival, amelyeket a felhasználók igényeihez alakít, jól felkészült szakembereivel és technikai felszereltségével valósítja meg.
Komló, 2024. március 26.